1998-tól lépett életbe a hárompilléres nyugdíjrendszer, mely a paternalista rendszerből fennmaradt felosztó-kirovó nyugdíjrendszert váltotta nyugateurópai minta alapján. Néhány éve - 2011-ben - olyan információk láttak napvilágot, melyek ismeretében az aktív munkaviszonyban lévő társadalmunk - nyugdíjmegtakarítással rendelkező - része az addigi számlaértékét az államkasszába visszautaltatta. Az alábbi értekezés a jelen állapotot tükrözi ebben a kérdésben.
2017. október 30.
Egyetlen magánnyugdíjpénztár (manyup) kínál már járadékszolgáltatást. Utánanéztünk annak, mekkora ezzel kapcsolatban az érdeklődés és egyáltalán: a jelenlegi szabályozás mellett mennyire érheti meg a mostanában nyugdíjba vonulóknak az állami ellátás helyett a vegyes megoldást választani.
Hosszú időt kellett várniuk a magán-nyugdíjpénztári tagoknak (sajnos sokan le is morzsolódtak közben), de végre bekövetkezett: nem kell az államhoz visszalépnie annak, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, és szüksége van minden fillérre. Egyelőre egyetlen pénztár kért és kapott engedélyt járadékszolgáltatásra. (A jegybank meglehetősen szűkszavú határozata itt található.) A kassza már nyáron közzétette ezzel kapcsolatos szolgáltatási szabályzatát is.
Pataki Tamásné, a Horizont igazgatótanácsának elnöke az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: eddig 30 tag érdeklődött a járadékszolgáltatás iránt, folyósítást viszont még senki sem kért. A Horizontnál egyébként jelenleg néhány tízre tehető azoknak a tagoknak a száma, akik elérték a nyugdíjkorhatárt. Ez a szám pedig a következő öt évben is csak pár százra emelkedhet. Ez mostanra más pénztáraknál sincs igazán másképp, részben azért, mert az érintettek közül időközben elég sokan visszaléptek.
Milliós is lehet a visszalépési „mézesmadzag”
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2011 végén még mintegy százezer manyup-tagból az idei első félév végére nem egészen 54,4 ezer maradt. Az első hat hónap alatt körülbelül egymilliárd pénztári forint landolt újonnan az államnál. A rendszer „bedarálása” (a hárommilliónál több tag 3,1 ezer milliárdjának államhoz csatornázása) után számításaink szerint összesen 17 milliárd magánforint került így át.
A Horizontnál azt tapasztalják, hogy minden hónapban van néhány tag, aki a tb-be visszalépés mellett dönt, és felveszi a kifizetéseket – függetlenül attól, hogy elérte-e a nyugdíjkorhatárt vagy nem. Pataki Tamásné szerint ezt a döntés nem befolyásolja, hogy a visszalépők egy összegben felvehetik a reálhozamot (ami a kasszák jó teljesítménye miatt szép summa lehet) és a nem kötelező tagdíjbefizetéseket. Mint megtudtuk, alapvetően a kisebb egyenlegű pénztártagok lépnek vissza az államhoz, de néhány esetben a kifizetés összege az egymillió forintot is meghaladta.
A lényeg: mikor, mennyi lehet az ellátás
A portálunkhoz érkezett jelzések szerint sokakat foglalkoztat, hogy mennyi az annyi, vagyis: mikor érheti meg a már megjelent manyup-járadékot választani az állami ellátás helyett, pontosabban mellett. A helyzet pedig ezen a téren a jelenlegi szabályozás mellett finoman szólva is ellentmondásos.
A jogszabály szerint (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról) ugyanis a manyup-tagok az állami nyugdíj 75 százalékát kapják 2011. szeptember 30-ig. Ezt az időpontot követően csökken a diszkont mértéke. A szorzószám (amibe csak a szolgálati idő számít) miatt aki magasabb összegű állami nyugdíjra jogosult, nagyobb összeget bukhat el a manyup választásával. Számításaink szerint, aki a következő évben menne 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, az állami nyugdíja körülbelül 80,2 százalékát kaphatná kézhez, ha manyup-tag marad. Rosszabbul járna a példában szereplő tag, ha 45 éves szolgálati ideje lenne. Akkor több mint ötödét bukhatná az állami nyugdíjának. (Szerintünk ez önmagában is mutatja az előírás abszurditását.)
Még tíz évig lehet szükség a türelemre
Mint a Horizont elnöke elmondta: minden esetben tájékoztatják az érdeklődő tagokat az egyenlegük alapján igénybe vehető pénztári járadék összegéről, és egyben javasolják, hogy azt vessék össze a magán-nyugdíjpénztári tagság miatt kieső állami ellátással. Egyidejűleg arról is beszélnek, hogy aki a visszalépés mellett dönt, jogosult lesz a teljes összegű nyugellátásra, valamint felveheti a visszalépő tagi kifizetéseket. A járadékkalkuláció mellett tájékoztató jelleggel a felvehető összeg is szerepel a pénztár által megküldött levélben.
Az érvényben lévő szabályozás szerint – fejtette ki Pataki Tamásné – a 25 százalékos nyugdíjcsökkenés a nyugdíjba vonuló első munkanapjától a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnésének (2010. szeptember) időpontjáig megszerzett jövedelmekre vonatkozik. Ez a jelenleg nyugdíjba vonulók esetén körülbelül 35 év, míg a magán-nyugdíjpénztári befizetéseik csak 12 évig keletkezhettek. Ebből a szakember szerint egyértelműen következik, hogy a magán-nyugdíjpénztári járadék jelenleg nem pótolhatja teljes mértékben az állami nyugdíj kieső részét.
A jelenlegi hozamkörnyezet fennmaradása esetén is – szögezte le a Horizont elnöke – legkorábban 10 év múlva várható a kettő kiegyenlítődése (megjegyezzük, ez azért is van, mert járadék nem érkezik a manyupokhoz, ráadásul a befizetések is többnyire a minimlisan elvárt szinten alakulnak). Mint hozzátette: természetesen ezek az adatok egyénenként eltérhetnek, és a nyugdíjba vonulók lehetnek olyan élethelyzetben, amelyben felértékelődik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások örökölhetősége.
