A biztosítók szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon (kgfb) alig, a cascón pedig egyáltalán nem tudnak nyereséget elérni. Utóbbi területen ez részben a versenynek, részben azonban az állami elvonásnak a következménye.
Az autóbiztosítások további drágulására számítanak a biztosítók és az alkuszok is – derült ki a Portfolio.hu biztosítási konferenciájának utolsó szekcióján. A jó hír az, hogy a díjszint növekedésének üteme a várakozások szerint az eddiginél mérsékeltebb lehet. Van éppen miből visszavenni, hiszen az év végi váltós időszakban például a Bizositas.hu átlagosan 26 százalékkal emelkedő díjakról számolt be. Szabályos számháborúba kezdtek az alkuszok a kgfb-tarifálás kapcsán.
Így inkább mi magunk hasonlítottuk össze, hogy az előző évihez képest konkrét esetekben miként alakultak a kgfb díjai. Például egy hosszú idő óta balesetmentes, idősebb autót vezető fővárosi nőnek a korábbihoz képest 20 százalékkal többet kell 2018-ban fizetnie, de ennél kedvezőbb ajánlatot más biztosítónál sem talál. A különböző biztosítók által közzétett tarifák azonban igen eltérően alakultak. Ez azt jelenti, hogy a díjak nagyot nőttek, jelentősen csökkentek, sőt változatlanul is maradtak (mindez együtt, csak éppen biztosítónként eltérően volt tapasztalható).
Ezt mondják a biztosítók
A díjemelkedést – mondta Almássy Gabriella, az Union igazgatósági tagja a konferencia panelbeszélgetésén – továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de a károk átlagösszege megnőtt. Mint hozzátette: az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat. A kgfb-tartalékokon a K&H Biztosítónál 2017-ben csak 4 százalék alatti hozamot tudnak elérni, pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük.
Rácz István a Biztositas.hu ügyvezetője is a díjnövekedés lassulásáról beszélt. Mint elmondta: vannak olyan társaságok, amelyek már tavaly év végén csökkentettek a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve a díjakat.
A casco valami egészen más
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szekcióelnöke, Papp Lajos a Magyar Nemzeti Bank biztosítókkal kapcsolatos „víziójának” egyik pontjára tért ki. Az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásával kapcsolatban hangsúlyozta: minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB hosszú távon 85-90 százalékos kombinált hányadot és 30 százalék körüli költséghányadot vár el a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60 százalékos kárhányad Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is megvalósítható.
Almássy úgy látja, hogy a casco területén a 85 százalékos kombinált hányad a 15 százalékos biztosítási adóval már nyereség nélküli tevékenységet jelent. Kaszab is azt gondolja, hogy alig van olyan biztosító, amely a cascón profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett. Szerinte egyébként a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak „kevesen vették észre”. Németh Péter (CLB) a casco területén a biztosítók között zajló kemény versenyről és az ügyféltudatosságról (illetve annak hiányosságairól) is hasonlóan gondolkodik.
