Bajban vannak a nyugdíjasok Nagy-Britanniában (is). Elég fölütni a konzervatív bulvárlapot, a Daily Mailt, hogy egy friss összeállításból megtudják: ők az utolsók a fejlett államok között az OECD listáján, még Kelet-Európa és Latin-Amerika országai is jobban állnak náluk. Az állami nyugdíj a szigetországban ugyanis csak az átlagfizetés 29 százaléka.
Londonból elég átpillantani a Csatorna túloldalára, mert ott található az OECD nyugdíjrekordere: Hollandia. Ott 100% a nyugdíj és a fizetés aránya (nálunk nagyjából 60%). Mindez természetesen nem véletlen, hiszen Thatcher asszony neoliberális reformjai épp ezt célozták a múlt század nyolcvanas éveiben. A Vaslady szerint az állam rossz gazda, mindenki gondoskodjon magáról! Ha jó nyugdíjat akarsz, akkor ne az államra várj, hanem fizess be a magán-nyugdíjpénztárba. Ha fontos az egészséged, akkor ne a közegészségügyben várakozz vég nélkül, hanem fizess be a magán-egészségpénztárba. Ez a felfogás ma is él, igaz, hogy nem annyira Európában.
Donald Trump nemrég beleszólt a brit vitákba. Pontosabban a Twitteren azt írta, hogy az NHS (a brit közegészségügyi rendszer) vacakul működik. A brit válasz nem maradt el, az üzenetváltásban sokan vették védelmükbe a rendszert, Trump pedig megtapasztalhatta, hogy a kommentelőkkel nem bölcs dolog ujjat húzni, a közmondásos brit hidegvér pedig a Twitteren valahogy nem jellemző.
Macron francia elnök Davosban udvariasabban, de ezt üzente az Egyesült Államok elnökének, hogy a huszonegyedik században az államnak egy fejlett országban gondoskodnia kell a polgárairól különösen akkor, ha azok szegények, öregek vagy betegek.
A vita mögött mélységes társadalmi probléma lapul: a fejlett világ társadalma gyorsan öregszik. A nyugdíjasok pedig egyre tovább élnek. Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet Ros Altmann bárónő, aki nemrég még a nyugdíjasok ügyeivel megbízott miniszter volt Őfelsége kormányában. Azt mondta a Daily Mailnek: hiába utolsó Nagy-Britannia az OECD nyugdíjaslistáján, az állami nyugdíjakat nem lehet emelni. Sőt, csökkenteni kell! A nyugdíjkasszának ugyanis ez az alacsony nyugdíj is sok. Jelenleg az állami nyugdíj átlaga 122 font egy hétre Nagy-Britanniában (a magyar átlagnyugdíj havi 120 ezer forint körül van). Ha átszámítjuk a brit ellátást forintra, akkor egészen csinos összeget kapunk, de ha ebből Londonban kell megélnünk, akkor hamar megértőek leszünk a brit nyugdíjasok bánata iránt.
A baj az, hogy a nyugdíjasoknál csak a fiatalok szomorúbbak, ha nyugdíjas éveikre gondolnak. Erre meg is van minden okuk – magyarázza a nyugdíjasügyekkel megbízott egykori miniszter asszony. A jövőben ugyanis csökkenteni kell az állami nyugdíjakat, ha nem akarunk adót emelni – figyelmeztet Ros Altmann bárónő. Pénz ugyanis nincs az államkasszában, hiszen csak a Brexit kapcsán 50 milliárd fontot ígért az EU-nak Theresa May kormányfő.
2030 után tehát csökkenteni kell az állami nyugdíjat, amely jelenleg sem magas. De ez nem elég, emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 63 év. 2020-ban egységesen 66 év lesz. Ám a kormány előrejelzése szerint ezt 2050-re 70, majd 2060-ra 71 évre kell emelni. Nemrég még ennyi volt a várható élettartam a férfiaknál.
Egész életemben melózzak, hogy aztán a fizetésem egynegyedét kapjam meg nyugdíjként?
– háboroghat a brit polgár, ha belegondol a nem is olyan távoli jövőbe. Abba pedig jobb nem belegondolni, hogy mi vár a gyermekek, az unokák generációjára.
Sajnos a demográfiai hullám a Magyarokat sem kerüli el. Így az elkövetkező években a magyar társadalom nyugdíjas korcsoportja jelentős létszámban növekszik. A felkészülés anyagi értelemben elkerülhetetlen. Oldalunkon megtalálható a kiemelt termékeink között egy olyan nyugdíjbiztosítási kötvény, mellyel kiváló megoldást tudunk adni a takarékoskodó emberek számára.
