Az elmúlt egy évben nagyot romlott a lakosság öngondoskodási képessége. Szélesebbre nyílt a társadalmi olló, egyre kevesebben takarítanak meg egyre többet. Noha a jelentős többség azt gondolja, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, a lakosság háromnegyede az államtól várja, hogy gondoskodjon róla. Az is kiderült, hogy csekély pénzügyi ismereteink tovább romlottak: képtelenek vagyunk kamatot és kamatos kamatot számolni.
Kinek van megtakarítása?
Jelenleg a 18-70 éves banki ügyfelek 42 százalékának van pénzpiaci megtakarítása a vizsgált megtakarítási formák valamelyikében. Ez az előző évhez képest 5 százalékpontos csökkenés, ráadásul az elmúlt 6 évben az eddig a legalacsonyabb. (2011-ben még 53 százalék volt!) Ennek ellenére a megkérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik. Vagyis csökken azok aránya, akik félretesznek, tehát fokozódott a vagyonkoncentráció. Ugyanakkor az adat azért is meglepő, mert növekednek a bérek, mégis elmarad a fogyasztás dinamikája.
Az öt legnépszerűbb megtakarítási termék az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és a betegség esetére kötött biztosítás. Ezek közül a lakástakarék kivételével (ami nagy állománynövekedést mutat) mindegyik csökkent.
Az emberek harmada továbbra is otthon tartja a pénzét, ami a tavalyi értéknek felel meg. Itt annyi a változás, hogy nagyot nőtt azok aránya, akik ezt azért teszik, mert hamarosan fel akarják használni.
Mi lesz a nyugdíjakkal? „Hát az állam bácsi oldja meg!”
Az elmúlt években soha nem volt még olyan magas azok aránya, akik az államtól várták, hogy megoldja az időskori megélhetést, mint idén. Az index első mérésekor, 2011-ben még csak 62 százalék várta, hogy az állam oldja meg a gondokat, idén már 75 százalék. Ugyanakkor azok aránya, akik az egyén feladatának látták a tisztes időskor biztosítását, hat éve még 31 százalék volt, idén azonban már csak 21 százalék. Vagyis erősödött a gondoskodó állammal szembeni elvárás. Tegyük azt hozzá, hogy maga a kormányzat is ezt sulykolja.
Noha az elvárás az állammal szemben nő, már a megkérdezettek 73 százaléka (tavaly 70 százalék volt) azt gondolja, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, és mindössze 16 százalék véli úgy (tavaly még 21 százalék), hogy elég lesz a megélhetéshez. Ráadásul a tavalyi 43 százalék helyett már csak 34 százalék szerint nem lesz más jövedelme az állami nyugdíjon kívül. A többiek vagy tovább dolgoznának (27 százalék), vagy a megtakarításukra vagy egyéb jövedelemre támaszkodnának, 23 százalék pedig egyáltalán nem tudja, honnan lesz még jövedelme a nyugdíj mellé.
A megkérdezettek közel fele (48 százalék) egyáltalán nem tud félretenni nyugdíjas korára – derül ki a felmérésből. Ugyanakkor 25 százalék azt mondta, hogy egyáltalán nem tenne félre. Itt az indokok között a „messze van még”, „nem biztos, hogy megérem”, „az állam emeljen nyugdíjat”, „a kormányok változtatják a szabályokat” voltak a leggyakoribb indokok, de a fatalista válaszok is feltűntek.
