Híreink

Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot. Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egyszámjegyű szja-tervéhez sem passzol.

A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány végre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.

Simonovits a következő kérdéseket teszi fel:

• Miért nem a Pénzügyminisztérium dolgoz ki nyugdíjreform-javaslatot?
• Miért nem vezetik be a világszerte jól bevált rugalmas korhatárt?
• Miért nem szüntetik meg a Nők40-et, ami elhallgatta, mennyivel jobban jártak volna a nők, ha még három évet dolgoznak?
• Miért nem állnak le a járulékkulcs fenntarthatatlan csökkentésével?
• Miért nem egyenlítik ki a cikkcakkos szolgálati időskálát?
• Miért nem ellensúlyozzák az egykulcsos szja miatti polarizálódást?

Az MNB javaslatai több ponton is ütköznek a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjával (vagy épp a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével), erről például itt írtunk.

Lapunk az ÉS-ben megjelent cikk szemlézésekor a címben tévesen állította, hogy az MNB csökkentené az egy gyermekesek illetve gyermektelenek nyugdíját. Az MNB az eredeti címre és cikkre reagálva a következőket írta:
"A hivatkozott cikk címe semmilyen formában nem fedi a MNB Versenyképességi programjában vázolt javaslatokat. A javaslatokban soha semmilyen formában nem került szóba a címben hivatkozott állítás. Az MNB Versenyképességi Programjának hivatkozott pontja a következőket tartalmazza: (40) Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele: Azt javasoljuk, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül."

Az MNB levelének megfelelően eredeti cikkünk címét és tartalmát módosítottuk. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük.

Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ szintén közleményt adott ki, amelyben azt írták: "A sajtóban is megjelent, nyugdíjjal kapcsolatos javaslatot a kormány nem támogatja, ezzel a kérdéssel nem foglalkozik."