A parlamenthez frissen benyújtott bizottsági módosító alapján egyelőre hiába várják az érintett piaci szereplők és a szakszervezet, hogy sikerül a kormány cafeteriát sújtó szigorítását legalább némiképp enyhíteni. Csupán a biztosítások esetében lehetnek átmeneti szabályok. Ennek az autósok egy része aligha örül majd.
Az elhíresült netadós fiaskóban végül a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító vette végleg ki ezt az elképesztő terhet az adótörvényekből. Akkor némiképp a béren kívüli juttatások adóterhének növelésében is visszakozott a kormány. Utóbbihoz a módosítót a Törvényalkotási bizottság készítette el. Több forrásból származó információink szerint a parlament előtt levő adótörvények béren kívüli juttatásokat érintő durva korlátozásának (a jelenleg még adómentes, illetve kedvezőbben adózó juttatások nagy része jövedelemként adózhat majd 2019-ben) enyhítése érdekében minden érintett szakma vadul lobbizott.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az öngondoskodásnak, a mobilitási célú lakhatási támogatásnak, a diákhitel törlesztéséhez adott munkaadói juttatás adómentességének és az iskolakezdési támogatásnak a fenntartása mellett érvelt. Azt is felvetették, hogy a 2016 novemberében - a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek által - elfogadott hatéves bérmegállapodást kellene kiegészíteni a béren kívüli juttatási elemekkel.
Nem úgy néz ki azonban (legalábbis egyelőre), hogy most sikerül kirántani a kormány javaslatainak méregfogát. A Gazdasági bizottság által benyújtott módosító csomag (az egészet itt nézheti meg) szerint kizárólag a biztosítók érvei, pontosabban annak is csak töredéke talált meghallgatásra. A Törvényalkotási bizottság pedig foglalkozott ugyan az adótörvényekkel, de módosítót (egyelőre?) nem nyújtott be.
A Gazdasági bizottság azt javasolja, hogy a kockázati biztosítások és a korábban egyes meghatározott juttatásként adóköteles díjú biztosítások adókötelezettségére a 2018. december 31-én hatályos szabályokat a 2018-ban kezdődő biztosítási évre – de legfeljebb 2019. december 31-éig – megfizetett biztosítási díjakra lehessen alkalmazni. Mint az indoklásban kifejtik: az átmenet figyelembe veszi, hogy a biztosítási díjakat biztosítási évre kell megfizetni, vagyis a szerződések biztosítási éven belül nem módosíthatók.
Ezzel csak annyit sikerülhet elérni, hogy az évforduló időpontjáig fennmaradjanak a szerződések (a változás alapvetően nem a biztosítóknak, hanem a cégeknek szempontjait vehette figyelembe). A vállalati egészségbiztosítások becslés szerint nagyjából a 4 millió munkavállaló nyolcadát, azaz 320 ezer főt érinthet. A cégek döntő része pedig nagy valószínűséggel fel fogja mondani ezeket a szerződéseket. Úgy tudjuk azonban, hogy a biztosítóknak elsősorban nem a céges egészségbiztosítás kinyírása, hanem az egyéb kockázati biztosítások adómentességének elvesztése fáj.
Mégsem lesz annyival olcsóbb a kgfb
A következő évtől érvényes adótörvényekben az eredeti javaslat szerint megszűnt volna a baleseti adó. Persze ez eleve sem azt jelentette, hogy a kötelező biztosítást (kgfb) kötő autósok teljes egészében megússzák a ma 30 százalékos terhet. Mégis jócskán lehetett volna tér a díjak csökkentésére, mivel a kgfb-re jutó biztosítási adót 20 százalékos mértékben határozták meg.
A Gazdasági bizottság módosítója azonban nem hagyja ennyiben a dolgot. Az elvonás mértékét ugyanis 23 százalékra emelik. Visszahozzák viszont az autónkénti adómaximumot. Ez ugyanúgy, mint most, napi 83 forint lesz (a változtatás az éves szinten több mint 100 ezer forint kgfb-t fizetőket érinti).
