Kormányzati tervek szerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek, de a nyugdíjra előtakarékoskodás terén is „sürgősen lépéseket kell tenni”. Alighanem nem véletlenül tartanak sokan attól, hogy ezek az elképzelések az állami ellátás várható visszaszorulását jelezhetik.
Újra felmerült a KDNP régebbi ötlete, hogy a nyugdíjasoknak „díjazzák” a gyereknevelést. Semjén Zsolt pártelnök a Heteknek adott interjúban konkrét elképzelést is vázolt. Eszerint a már dolgozó gyerek adójából juttatnának valamennyit az őt felnevelő szülőknek. Nem mellékes feltétel tehát a megélt felnőttkor, és a magyarországi munkavállalás. Semjén szavai mindenesetre egybecsengenek Mészáros Józsefnek, a Magyar Államkincstár elnökének az MTI által ismertetett kijelentésével. Mészáros arról beszélt: választ kell adni arra a kérdésre, hogy gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni.
Ez az egész számunkra némiképp abszurdnak tűnik, már csak azért is, mert arról egyetlen szó sem esett, hogy jelenlegi mik a szabályok. A nők kedvezményes (életkortól független) öregségi nyugdíjjogosultságához figyelembe vehető a gyesen, gyeden töltött idő. A nyugdíj megállapításakor alkalmazott úgynevezett osztószám (ezzel számítják ki az éves átlagot) a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is tartalmazza, nincs viszont benne a gyes, így az nem rontja a várható nyugdíj mértékét.
Nem ez az egyetlen terület, ahol az újabb és újabb ötletek helyett jobb megoldás lenne a meglévő lehetőségek komplexebb és hatékonyabb kihasználása.
Vonatkoztak persze ennél kedvezőbb szabályok is a gyerekesekre. Az még ma is él, hogy a 1968. január 1. előtt születettek után egy teljes év plusz jogosultság jár. Amennyiben a gyermek tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősül, a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Új ötletelés helyett esetleg mindezt ki lehetne terjeszteni a később születettekre (ez különösen a nők40, vagyis a 40 év jogosultsági idő elérése után nyugdíjbavonulási lehetőség tükrében lehetne fontos).
Már létezik a szülői nyugdíj
Tapasztalataink szerint kevesen tudnak róla, de ma is létezik úgynevezett szülői nyugdíj. Erre az jogosult, akinek gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek gyermeke haláláig megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt. További feltétel még a megváltozott munkaképesség Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül azzá válik, és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója. A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.
Az idén már bevezettek egy új időskori szociális támogatást. Havonta 50 ezer forintot kaphatnak azok a nyugdíjasok, akik legalább 20 évig gondozták gyermeküket. A tartós ápolást végzők időskori támogatása viszont nem minősül nyugellátásnak, így az éves emelési előírások sem vonatkoznak rá. Előtakarékosságra az önsegélyezés is alkalmas lehet – persze az nem jó, hogy a cafeteriában ez a magasabb adóval terhelt elemek közé tartozik.Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.
Egyre igazabb a „magad uram”?
Nehéz nem gondolni arra, hogy a mostani ötletelés (amit alighanem tesztelés céljából dobhattak be) az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. A gyermek adója egy részének szülőhöz irányítása rímelhet a kötelező szülőtartásra. Érdemes felidézni, hogy 2016. július elsején lépett életbe a Ptk. új előírása, amely szerint: „tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben”. Az azóta eltelt időben nem hallhattunk egyetlen olyan esetről sem, ami a passzus kemény vagy felháborodást keltő alkalmazását jelezte volna. Ez azonban bármikor meg is változhat.
Aggasztó jel mindenesetre más is akad. Az Államkincstár elnöke ugyanis kitért arra is, hogy az utóbbi néhány év gazdasági bővülése ellenére nem jellemző az előtakarékoskodás az idős korra, amiben szavai szerint „sürgősen lépéseket kell tenni”. Ez pedig azzal vág egybe, amit a gazdasági elképzelések terén mintha a miniszterelnök szemében mindentudó (vagy esetleg éppen fordítva, Orbán Viktor ötleteit készségesen felmutató) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már ismertetett.
Az MKIK elnöke, Parragh László szerint az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és nyugdíjrendszerben is.
